Hatalmas teher, hogy a megváltást nekünk kell befejezni.
A többiek csak a keresztet látják, a szenvedést.
Erre lettek programozva, ez lett az utóhatás.
S ez, ahogy legtöbbször, szinte mindig, téved.
Felnagyítani nem a szenvedést, hanem a menyegzőt kell.
A bort.
A közös vándorlást a tanítványokkal.
A sétákat.
A beszélgetést.
Az örömöt.
A közös meghitt együttlétet.
A békét.
x
Jöjjön, aminek jönnie kell!
Alászállás, felemelkedés, nevetés és mindennek a száműzése, ami a szenvedéshez kapcsolódik.
Legyen a kereszt új jel, új szimbólum.
Ne elválasszon, hanem összekössön.
Ne szomorúságot, hanem örömöt hozzon.
Lehessen újra ünnepelni az embert, a valódit.
Ami mindannyiunkban még szunnyad, de a kor hívó szavára lám, felébredt.
És ez így van.
