Vannak tiszta pillanatok, amikor a csend beszél.
Zenél neked.
Csak neked.
Szimfóniaként látod a múltat és tudod, hogy nem tudsz már többet hozzáadni.
Hogy már csak variálod, már csak a dallam akkordjait játszod felváltva.
Ismételsz, szélesíted a folyamot, a folyamatot, de már nem adsz hozzá semmi újat.
Eljött a csend, a szünet, a lélegzetvétel ideje.
Először kifújod jó mélyen a levegőt.
Majd jön egy kis szünet.
Levegő nélkül vagy.
Éppen a kellemetlenségig, nem tovább.
Aztán becsukod a szemed és nagy levegőt veszel.
Mélyen, élvezettel.
Kitárod magad az újnak.
Megengedve, hogy betöltse a vákuumot.
Itt vagy.
Élsz.
Kell ennél több?
2013. január 7., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Magamról
- Fehér Krisztina
- I AM Light, Light, Light. I AM White, White, White. I AM pure, pure, pure. I cure, cure, cure. I cure the Land, the mind, the body. I cure the soul, the heart of everybody. I AM one of you and ONE of the ALL. I came from the SUN and came from the WHOLE. Dawn has come, I AM OM and MUM, SUN is ALL and bright, LOVE is FULL and light.