Az Istennő megnyilvánulásai néznek szembe velem.
"Most, hogy már újra NŐ vagy, nézz a szemünkbe, nézz az arcunkba és ismerd fel végre valódi önmagadat!
Gyermekünk s létbehívott formánk vagy.
Az ösvény, mely a szentélyhez vezet.
A szentélyben kagyló, mely éppen kinyílóban.
Ne engedd, hogy durva kezek újra visszazárják!
Lépj elő, s vedd el hatalmadat!
Az okosok és a gondolkodók majd visszariadnak attól, amit mondasz.
De ne félj, veled vagyunk, erőd hatalmas és tiszta.
Nincs mitől félned, kedvesem.
Az idő kerekét nem lehet visszafelé forgatni, s aki megpróbálja, darabjaira hullik.
Minden itt van, s minden benned van.
Az élet megy tovább, de tudd, most már te vagy a középpont, te irányítasz.
Léted öledbe hull, szíved virágzik, nincs semmi, ami visszatarthat.
Nyomodban járok, benned élek.
Én vagyok Ő, s Ő vagy Te.
A kegyelem ösvényét járod.
Ez az az út visszafelé."
