"Ez a három év jelképezi azokat az évezredeket, amikor nem lehettünk együtt. De most már vége. Vége. Érted?"
"Amikor
először éreztem az energiáidat, egy nagyon mély transzban voltam.
Utaztam és a képek egy kristályhoz vezettek. Ez a kristály általam addig
soha nem látott színekben pompázott. Hatalmas volt és nagyon vonzó.
Ellenállhatatlan vágyat ébresztett bennem, hogy a közelében legyek.
Hirtelen benne találtam magam. Soha nem éreztem addig hasonlót. Azt
éreztem, hogy lebegek, és hogy olyan szeretet vesz körül, amire nincs is
szó. Ott és akkor jelentél meg először nekem. Odajöttél hozzám és
átöleltél. Pont úgy, mint most. Nem láttam a fizikai alakodat, csak
éreztelek, de ez az érzés annyira belém ivódott, hogy tudtam, soha többé
nem felejtem el. Tudtam és éreztem, hogy ez a SZERELEM. Semmi máshoz
nem hasonlítható érzés. Akkor egy kulcsot adtál a kezembe, én pedig egy
gyűrűt húztam az ujjadra. És bizony, ez a gyűrű most is rajtad van. Mert
ez egy éteri gyűrű, kedves. Amikor fizikailag először láttalak és
megéreztem valamit abból, ami ott történt velünk, a gyűrű biztos
látványa vezetett tovább, maga volt az élő bizonyosság. És tudom, hogy
mindennek így kellett lennie, hogy kellett még egy kis idő külön-külön,
hogy tisztábban lássuk saját világunkat és benne önmagunkat. De most már
senki és semmi nem állíthat meg bennünket. Mi összetartozunk és
feladatunk van. Azt a feladatot kaptuk, hogy legyökereztessük a VALÓDI
SZERELEM MINTÁZATÁT a fizikai világban, hogy az élet ezen a bolygón még
csodálatosabb lehessen. Nagyon szeretlek és örülök, hogy végül Te is ezt választottad."
Forrás: Love Fiction
