"ÖRÖKÖS ÁTLÉPÉSBEN"

Valami szétesett és ebben a szétesett világban egyszerre vagyok otthon és távozom is.

Valami, amit még nem érzek át teljesen, időnként sejteti velem jelenlétét.

Valami, ami nálam jóval nagyobb és mégis ismerős, gyengéd és erőteljes, tartja ezt a valóságot számomra.

Valami, ami sokkal több mint én vagy bármi, amit eddig ismertem, a szívemben dobog, ég és táplál.

Nincsenek szavaim, döcögős és nehézkes minden mondatom.

Egy óriási valóságszelet tűnt el és hagyott űrt maga után, és ebben az űrben néha már-már összekacsintunk Vele.

Ismétlések.

Egyre magasabban a spirálon.

Ismerős érzetek mentén növekszünk.

Vicces, hogy kívülre helyeztem magam megint, de nem baj.

Megint jött elegendő segítség is, hogy mindezt a megfelelő helyre illesszem azon az óriási puzzle-n, ami ÉN VAGYOK.

MINDEN EGYSZERRE VAN ÉS ÉN EGYSZERRE VAGYOK A MINDEN.

CSEND. TÜRELEM.

"ÖRÖKÖS ÁTLÉPÉSBEN" VAGYOK AKI VAGYOK.