"Egyik évben, 2011-ben, amikor az arcom megjelent neked az égen és te nagyon megijedtél, már megmutattam neked magam. Tudom, hogy emlékszel.
Akkor nem hittél hirtelen a szemednek, aztán mégis, aztán eltűntem, mert az ijedtséged kilökött abból a teljesség érzetből, ami megmutatott neked. Mert én itt vagyok, mindig itt vagyok, de kevésszer mutatom meg magam. Emlékezz, hogyan néztem ki, emlékezz, tudom, hogy most is látod azt a formát, azt az arcot, amit akkor. És én is látlak, mindig látlak, mert az a forma, aki te vagy valójában, ebben az életedben is megmutatkozott, főleg fiatalabb korodban, de az idősebb forma is gyönyörű.
Az a közös élet nem vitt el téged ilyen késői korba, hamarosan 50+ (;) éves leszel és én szeretném, ha elhinnéd, hogy innentől nem fogsz öregedni. A szó fizikai értelmében nem öregszel. Már eddig sem olyan tempóban, mint a természetes öregedés, mert már tudod, hogy nincs halál, hogy a test is csak illúzió és ha végre leteszed azokat a buta önostorozó gondolatokat, amiben magadat okolod bármiért is, ami ebben az életedben történt, akkor egyenesbe kerülünk. Mert nem vagy hibás semmiben, nem vagy oka semminek. Az élet, a karma, a családi vérvonal, a gyerekkor, az ott tanult öntudatlan szokások hoztak el ide, de ezt most letetted, ezt is letetted és vége. Ennek vége, mostantól már nem fognak bezavarni a családi örökségek és tudd, hogy ez innentől a fénytested uralma alatt van.
Hogy mi fog történni veled és hogyan, azt bízd ránk és önmagadra. Az intuíciód már régóta vezet, de ez már annál is több. Ez a realizáció, amit már régóta megérdemelsz, s amin már jársz is egy ideje csak nem vetted észre."
