Hétköznapi küzdelmeim a múltból - belső isteni párbeszéd :D ami csak utólag mókás

Míg az isteni rész bajsza alatt mosolyogva nézi legkisebb részét, addig az ember "sárban-piszokban" vonszolja tagjait elfelejtve, hogy ki is ő, mi is ő.
(Nem engedsz közel, annyira elfoglalt vagy.)

Hát köszönöm, hogy megengedtétek ezt a poklot, direkt a mi szórakoztatásunkra, hogy annál nagyobb dicsőség legyen az ebből való kivonulás, felemelkedés, minél nagyobb a mocsok.

(Jaj már, tényleg, annyira unalmas ez a nyafogás megint. Most tényleg megint ezt akarod. Addig tömök egy pipát, amíg túl leszel ezen.)

Hát köszönöm, köszönöm drága, hogy nem hagysz el, de azért dobhatnál némi kis túlélő csomagocskát időnként, hogy tudjam, valóban nem őrültem meg és nem hallucinálok csak, amikor tudom, hogy sokkal több és nagyobb vagyok ennél. Ennél, amit most mások földi szemeikkel látnak.

(Csak kérned kell, miért nem kérsz? Tudod, hogy minden itt van. Ja, hogy arra nincs időd. Kedvesem, te vagy ott lenn, én mindent megteszek, amit lehet. Megtanítottalak, hogyan kell kérni, használd az erőidet, könyörgöm!)

Halleluja! Add, hogy ez legyen az utolsó keresztrefeszítés, és ne kövesse több!!!

(Most tényleg hagyod, hogy ez az érzés beszippantson? Kevés lesz a dohányom, már látom.)

Ja, hát tudom, hogy csak rajtam múlik.
De miért kellett nekem ilyen istenverte empatikusnak, beleérzőnek lennem?
Miért kell magamat ilyen kicsinek éreznem, amikor mások, más elmék jönnek a kéréseikkel?
Miért akarok én mindig többet és jobban teljesíteni, mint amit kellene?
Miért nem tudom leszarni, hogy másokkal mi van?
Miért van bennem bánat, ha más szenved?
Miért gondolom, hogy nekem kéne megoldanom, amit nem lehet?

Ó, miért ilyenre teremtettél istenem? 

(Nem teremtett senki, csak VAGY. Mindig is voltál és leszel. A részem vagy, csak most kicsinek érzed magad, de tudod te is, hogy ez átmeneti, elmúlik, bármikor, amikor megengeded. Bármilyen lehetsz, bármilyen.)

Miért nem lehettem mondjuk szél, vagy eső, vagy egy hatalmas fa.
Vagy egy kristály ...
Lehet, hogy az is vagyok, mindez vagyok, basszus!
(Minden te vagy.)

Ki akart itt ember lenni?
Én?
Tényleg?
Nem emlékszem.
(Pedig te választottad, nem kényszerített senki. Jó mókának tűnt. Az is lehetne.)

Csak a VÉGTELEN SZERELEMRE emlékszem, ez az egyetlen, amiért érdemes volt.
Amiért érdemes.
Csak ezért.

(Na végre, hogy eszedbe jutott. Most már jó lenne, ha elmenne az eszed is és csak éreznéd, ami van, ami mi együtt vagyunk.)

Don't panic :)

Meg kell szólalnom, mert annyi komment van és mind annyira távol az igazságtól ...

Vírusveszély van. Egy apró kórokozó éppen két vállra fekteti a világot. Hihetetlen, ki gondolta volna ezt pár hónappal ezelőtt?

A tünetek világméretűek, pedig maga a vírus nem is annyira veszélyes, mint a spanyol nátha, vagy a pestis volt annak idején. Mégis, érdekes dolgokat hoz az életünkbe.

Például nem kell menni dolgozni. A gyerekes családok együtt tölthetik az idejüket olyan dolgokkal, amire nem volt eddig. Akár karácsonyi hangulatunk is lehetne. Mert éppen ez történik.

Új világrend születik, rajtunk áll, vagy bukik a dolog. Ahogy Hamvas Béla írta valahol a háború után, hogy ennyire tiszta lappal még soha nem lehetett indulni ... Másként alakult, de alakulhatott volna jobban is.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán és az emberiség átlagban sokkal tudatosabb, az egyén pedig magasabbra juthat, mint valaha. A megélhetési kényszer nem fenyegetett egészen idáig, volt időnk emelkedni, tisztulni, erőt gyűjteni és ITT VAGYUNK.

Sokan sokféle jelmezben, de egy célért. Az emberiség felemelkedése megkezdődött és a tünetei már láthatóak. Mindenkinek ki kell lépnie a komfort zónájából, mert az élet kényszeríti erre. Az a fontos, hogy ezt most pozitív lelkülettel tegye minél több ember.

Örüljünk annak, ami adatott, éljünk a lehetőségeinkkel. Legyünk együtt a szeretteinkkel és élvezzük a megnövekedett szabad időnket. És ennek nem kell sokba kerülnie. Nem kell felhalmozni és felélni minden pénzünket, mert van elég ezen a bolygón mindenkinek, hogy ne haljon éhen.

Az összeesküvés hívőknek meg üzenem, hogy sokkal magasabb szinteken esküdtek össze magas szellemiségű lények, hogy mi, emberek, ezen a bolygón végre valóban EMBEREK lehessünk.

Sokunknak most megadatik a valódi CSEND. Ami nemcsak fizikai, de egyben szellemi is. A térből kiíródnak azok az elemek, melyek nem tartoznak a földhöz, ezért semmi keresnivalójuk itt. A megtisztult szellemi térbe pedig beérkezhet a személyes KrisztusÉN, aki csak arra vár, hogy magadba engedd. Ez van most. Öröm és bánat egymás mellett, mégis van választásod, van fény és van jövő.

A MINDEN ÚJUL MEG.

Még majd jövök jó hírekkel, most ennyi.

FK

Belső középpont

lüktet

vibrál

beszél

mesél

.

szenvedély?

értelem?

kérdés?

mese?

vajon jól látlak-e?

.

szólj!

szólok

kérdezz!

felelek

.

kötődés

engedés

segítés

taszítás

.

tenném

nem lehet

tudom

értelek

belső pont

kijárat

világod

kifárad

.

vándor

vándorol

megpihen

szónokol

érzi már

nem nagy ár

bennem űr

hozzá tér

.

Félelmeid és a Teremtés

Még egy nagyon fontos ok miatt is muszáj a félelmeidet végignézned és tudatosítanod magadban.

Ha tudatosítottad, már fél győzelem, már úton vagy a megfelelő egyensúly és a  feltétel nélküli  BIZALOM irányába.

Amíg benned félelmek vannak, teremtéseid nem lehetnek tiszták.

Mindig árnyékot vet rájuk, bármennyire ügyesen és tisztán is vetíted azokat a jövődbe, a félelmeid öntudatlanul belejátszanak, kilopják belőle a színeket és elmosódottá teszik a kontúrokat.

Tudd, hogy teremteni csak úgy tudsz, ha ISTEN vagy. 

Előhívtad és át tudod élni magadban ISTENI részedet. Amíg ez csak néhány százalékban van meg, azért, mert nem töltöd teljes idődet ebben az állapotban, vagy nem engeded meg magadnak, hogy beleolvadj, mindegy.

Ahány százalékban vagy ISTEN, annyi százalékban tudsz sikeresen teremteni. Ha egész nap ISTENI részeiddel vagy, akkor teremtésed gyakorlatilag automatikus. Minden lábaidhoz járul, kérned sem kell.

Egy ISTENNEK nincsenek félelmei, ahogy hazugságai sincsenek. Egy az IGAZSÁGGAL ÉS A BIZALOMMAL, mindig JELEN van és nincsenek elvárásai semmivel kapcsolatban. Ezt próbáljuk, mi, emberek leírni a FELTÉTEL NÉLKÜLI SZERETET szókapcsolattal, de ez már sajnos elkopott, nem adja át a lényeget. 

...

Ott válik számomra érdekessé a történet, amikor ez a MOZDULATLAN ISTEN mozdul. A mozdulat, ami ebből a HARMÓNIÁBÓL kihozza, ugyanakkor egyben teremti is a körülötte lévő világot. A mozdulat, vagy hívhatjuk cselekvésnek is, teremti az ISTENIN kívüli világot körülötte, mely szintén harmóniában van lényével, ha nincsenek benne félelemek!

ISTENNEK LENNI EGY ÁLLAPOT, de én ember vagyok, tehát ebben az állapotban megfürödhetek, töltődhetem belőle és időzhetek ott, mert annyira jó és hívogató, de most nem ez a dolgom, nemcsak ez.

Kilépve az ISTENI ÁLLAPOTBÓL, teremteni jöttem, s ehhez az egyik láb, hogy megtaláltam magamban ezt az ISTENI ÁLLAPOTOT, a másik, hogy ebből kilépve tudatosságomat megtartva képes vagyok az anyagban tevékenykedni. És itt lép be a félelemmel való munka. Igen, munka. 

A legnagyobb sérülés, ami egy ISTEN-t itt az anyagban érhet, hogy megtanul félni. Ez mindannyiunkkal megtörténik, hiszen a halál egy idő után, sok-sok élet és halál után, kézzelfoghatóvá válik ... felülírja szükségképpen a ÖRÖKKÉVALÓSÁG érzetét. 

A teremtéseim, melyeket magamból kifelé sugárzok csak akkor hozzák létre a kisugárzott minőségnek megfelelő minőségű elrendeződését az anyagnak, ha bennem az ISTENI FÉLELEMMENTES állapot a teremtéseim pillanataiban állandó. 

Mert először a félelmeimet teremtem meg, annyi százalékban lesz benne a megteremtett pillanatban, ahány százalékban az bennem még élő. És ez így tökéletes. Vedd észre, hogy ez a törvényszerűség is téged szolgál. Hiszen a félelmeket átélve, magadon átengedve és ezáltal megszelidítve tudsz még közelebb kerülni ISTENISÉGEDHEZ. 

A teremtés törvényei téged szolgálnak, azért vannak, hogy visszatérj ISTENI ÁLLAPOTODBA és most nyílt egy olyan út, szélesedik és egyre inkább láthatóvá válik a térben, mely lehetővé teszi a ma élő emberiség részére, hogy FÖLDI TESTBEN ÉRJE EL AZ ISTENI MINŐSÉGET, ezáltal megcselekedve és betöltve ISTEN AZON ÁLMÁT, mely számára ISTENI IFJAKAT ÉS NŐKET NEMZ TÁRSTEREMTŐÜL.  Hogy a móka még tovább folytatódhasson!

...

Köszönöm a tanítást és az útmutatást, erre megyek tovább, mindig vannak sorsfordító találkozások, éppen akkor és ott, amikor a legnagyobb szükség van rá. 

Félelem-mentes napokat kívánva, most kicsit elvonulunk, hogy amit így feltártunk magunkban, meg is cselekedjük.

Hála, béke, öröm és szeretet járja át világodat!

Che

Kérdések - belső szatszang

" ... néha eljátszok a gondolattal, hogy kérdezek. Valamelyik gurutól, egészen jól megy. Ugyanis jönnek a válaszok, egész kis párbeszéd. Régebben ezt nem értettem, hogy akkor mos mi van? Hallja és válaszol? El voltam szállva magamtól: én már beszélgetek xy-nal!! De ügyi vagyok!"

Közben persze rájöttem, hogy mindez csak egy eszköz. Az ő formáját használom, hogy társalogjak saját magammal, a belső vezetőmmel, aki ÉN VAGYOK. Mert először még kellett a közvetítő, jó volt elgondolni, hogy egy másik emberi lény figyel és válaszol. De most már tudom, hogy ÉN válaszolok saját magamnak, csak felhasználom a mester lényét, vetített képét és a hozzá tartozó érzeteket a közvetítésben. Ahogy a csatornázások is a felsőbb bölcsesség megnyilvánulásai - jó esetben ;)

Szóval kérdezek, sokszor, aztán meg válaszolok is saját magamnak. Vicces. Régebben volt, hogy forgattam magamban a kérdést, hogy ha lesz alkalom, majd megkérdezem. Mire odaértem, már régen el is felejtettem az egészet.

Ezért (is) jók a szatszangok. Mert belehelyeznek ebbe a térbe és amikor ez már megvan, az érzés, a biztonság, bármikor felidézheted magadban ugyanezt, használva a "guru" képét magadban. Ezt adja neked a tudat. Teljesen ingyen, ajándékba. :)

Később  guru sem kell ehhez, de megkönnyítheti a magadba szállást. Mert a bölcsesség ugyanaz, mindegy, hogy milyen formát ölt magára, ha valódi és igaz, megadja neked a válaszokat. Innentől már csak jól kérdezni kell megtanulni. Az külön művészet.

Levél magamból magamnak

Ne felejtsd el soha, hogy miért indultál.
Hogy miért vállaltad a veszélyeket, a felejtést.
Hogy miért fordulsz most látszólag vissza.

Nem vissza van ez, hanem tettél egy 90 fokos fordulatot.
Ami eddig előtted volt, most jobbra van, és ami mögötted, az most balra.

Középen vagy, egy vékony sávon egyensúlyozol.
Azért indulsz el ebbe az irányba, mert az egyensúlyt választottad.
A középpontot választottad.
Nem engeded már, hogy húzzanak és megállod, ha taszítanak.

A vékony sáv járható.
Vannak lábnyomok és vannak darabkák.
Ezektől nem szabad megijedned.
Emlékeztetnek arra, hogy egyszerre figyelj és érezz.

Ez egy kötéltánc.
Még nem vagy magasan, de magasra mész.
Itt lenn kell tudnod megtanulni egyensúlyozni, ahhoz, hogy ne ess le, ha a táj emelkedik.
Ehhez gyakorolni kell és gyakorolni fogsz.
MIndig benne vagy, nem vagy különálló.

Minden a figyelmeden, az éberségeden múlik.

A bal és a jobb szintézise történik.
A yin és a yang.
A tűz és vízsárkány egyesül benned.

Van, aki figyel.
És van, aki tükröz.
De nem segíthet senki.
Ezt most saját erőből, saját elhatározásból, és saját kitartásból kell végigcsinálnod.

Két fal között mész, járható, de ismeretlen úton.
Hogy ne tévedj el, egyszerre kell gondolkodnod és érezned.
Az érzéseid vezessenek, de a gondolataid mutatják az irányt.
Belehelyezed magad az egyetlen lehetséges résbe, ami a szabadság felé visz.
Teremteni fogsz.
Jól gondold meg, hogy mit.
Az irány jó.

Többen vagyunk itt benned, akik már megcsinálták.
Erre is emlékezni fogsz, ahogy eddig még mindig emlékeztél és mentél tovább.

Ez most vízválasztó.
Kiléptél az illúzióból, de szeretni azért még szabad.
Eddig az érzelmeidben túlzottan voltál jelen.
Most vigyázz, hogy nehogy az intellektus elragadjon.
Ha mégis megtörténne, mindig visszatalálsz a kezdőpontba.
Lejjebb már nem tudsz esni.
Az illúziók lufija örökre kipukkadt.
Innentől sokkal tisztább, bár egyelőre borúsabb a kép.
Te fogod kiszínezni magadnak.

Szeretlek bébi és nagyon büszke vagyok rád.
Megcsináltad azt, amit csak nagyon kevesen.
Innen már bármi történik, többet tettél, mint eddig bármikor egy élet alatt.

Mindig velem vagy és veled vagyunk.
Együtt vagyunk és együtt is fogunk maradni.
Húzod a többieket és ezért nem vársz semmit.
Ne kételkedj magadban, de ha másképpen nem megy, akkor mostantól csak magadra hallgass, a külvilági üzenetekre már semmilyen formában nincs szükséged.
Azok a vissz-hagjaid és a tükörképeid.
Jönnek szépen lassan utánad.
Senki sem tudja hol vagy és mit csinálsz.
Aki tudja, nem beszél róla, mert azt is tudja, hogy hiába mond bármit, nincs itt már tanács és tanítás.
Csak önmagadban bízhatsz.

IGen, Isten képes önmagába roskadni is.
Ezt érzed időnként.
Amikor kifogy a részletezni való, mert már unalmas.

Ilyenkor vársz türelemmel.
Ahogy már megtapasztaltad sokszor.
Vagy magad teremtesz magadnak egy új világot.
Így tudod átfordítani a valóságot is abba a mezőbe, ahol már minden köréd rendeződik.
Ez már elkezdődött, folytasd.
Az ég legyen veled bébi!
A föld belőled van.

Szeretlek, figyelek éberen, soha-de-soha el nem hagylak.

Égünk

Hát égünk, kiégetünk.
Volt már ilyen többször is, láz és belső égés, aminek mégis a Nap, a napfény ereje tesz a legjobbat.
Kívül-belüli égéssel ünnepeltem szeptember 21-ét, amit persze megelőzött egy olyan éjszaka, amiben annyi energiát kaptam, hogy hú.

Most lábadozok. A testem gyakorlatilag szétesett, de már az újraalkotás fázisában van.
Minden rendben lesz, ehhez nem fér kétség.

A leglázasabb időszakban jött néhány strófa is, vicces, hogy angolul, de hát ez van.

I AM Light, Light, Light

I AM White, White, White

I AM pure, pure, pure

I cure, cure, cure

I cure the Land, the mind the body

I cure the soul, the heart of everybody

I AM one of you and one of the ALL

I came from the SUN and came from the WHOLE

Dawn has come

I AM OM and MUM

Sun is ALL and bright

LOVE is full and light.

LEGYEN!

2012.09.09.

Hát akkor legyen. Legyek.
Legyek így!

Lesz, van egy hétköznapi és egy titkos életem.

Újjászülettem.
Ebben az emberi testben most, a mai nappal elkezdődik egy új élet, egy új regény, egy frissített és modernizált változat arról, hogy ki vagyok ÉN.

Új név, új identitás ... miközben a régi program az új mellett sok-sok láthatatlan frissítéssel látszólag ugyanúgy fut ...

Halleluja!