Két lábbal a földön

Két lábbal a földön járok. Megérkeztem?

Eddig hajlamos voltam szállni és ha nem vigyáztam, elszállni ...

Férfi részem szerencsére célirányos.
Érzem őt és egyre többször engedem át az irányítást.

Na, nem kell megijedni. A bennem élő férfi részről beszélek.

Érdekes, hogy mennyire más a világ a férfi számára.

Nem mindig értem, eleinte, és még most is sokszor, ellenállok.
Ugyanazt akarja, csak másképp.
És ez a "másképp" női szemmel érthetetlen.

Ki kell ilyenkor szállnom ebből, vagy inkább, teljesen nővé kell válnom anélkül, hogy érteni akarnám. Csak elfogadni és kész.

Hiába, a teremtő a céltudatosságot és a koncentrációt a férfiba helyezte.
Mi nők csak követni, engedni tudjuk ezt.
Tanulhatjuk, de ebben mesteriek csak a férfin keresztül lehetünk.
A belső vezetőnkön keresztül, ha úgy tetszik. Aki nőnél férfi, férfinál nő.
Mellesleg ez a teremtés egyik leghuncutabb tréfája.
 ---

Elkanyarodtam egy kicsit, szóval két lábbal a földön.
Az anyagban, mert hát ott vagyunk, vagy mi?
Igen, hidat verünk, most először érzem, hogy tényleg.
Ez már komoly. Komolyabb, van benne minden.
Minden dimenziót érint és hosszabb táv.
Nem ma és holnap.
Lehetőségek megnyitása fizikai szinteken is.
Szellemi szinten pedig a fogalmi rendszer bővítése.
Régi és új találkozása.
Találkozás.
Egy szenvedély és kívánság újraéledése.
Valamiféle küldetés ...
Nagy szavakat nem akarok, de valami ilyesmi formálódik.
De most megfogadom a tanácsot.
Hagyom érni és érlelődni, a beindult energiákat visszaforgatom és keringetem.
Nem csepegtetem el, ahogy eddig.

Nem tudom, hogy mikor jelentkezem újra, bármi lehetséges.
Addig is szép napokat mindenkinek.

Teremtésre fel!
Éljen az Alkímia!

Gondolatok egy "elmés" írás kapcsán ...

Nincs senkire, semmire szükséged, amikor ÖNMAGAD vagy.
JELEN VAGY és ez elég.
Nincs szükséged magyarázatokra, gondolatokra, érvelésre.
Nincs szükséged másra, a másikra.
Nem vágysz semmire, csak vagy.
ÉLED MAGAD.

Minden más, illúzió, vagy talán még jobb, ha azt mondom, fantazmagória.
Elmejáték, trükk, amivel elméd magába szív.
Jön egy gondolat és Te erőt adsz neki azzal, hogy gondolkodsz rajta.
Engedd el, engedd inkább el.

Sokszor a csatornázások is elengedett részeid üzenetei.
Amikor érvelnek, gondolkodnak és megmondják neked a tutit.
Hogy hogyan élj, és hogyan kell élned.
Ne higgy nekik!

A SZELLEM SOHA SEM MONDJA MEG, HOGY MIT CSINÁLJ.
NEM MONDJA, HOGYAN ÉLJ.
Ő CSAK VAN.
TANÚ.
TANÚJA ÉRZÉSEIDNEK ÉS ÉLETEDNEK.
VALÓDISÁGOD SZERINT ÉRZÉKELED A JELENLÉTÉT.

Nem lehet kierőszakolni őt.
Nem lehet erőszakkal és akarattal közel hozni hozzád.
Engedd el, amit elvársz és engedd be, ami érkezik.

A LEGEGYSZERŰBB MŰVELETEK A LEGNEHEZEBBEK.

Nincsenek szabályok, nincsen semmi.
Amit másoknak tanítasz, az börtönöz be, ha nem valódi.
Vagy azért, mert azonosítod magad egy szereppel, vagy azért, mert olyan szabályokat alkotsz, melyek számodra is pusztítóak.
Törvényt, ha ember mond, ítélkezik.

ISTENI TÖRVÉNY NEM NYILVÁNUL MEG KÖZVETLENÜL, DE ÁTHAT MINDENEKET.

És végezetül, egy kedvencem ... ő sem "tanít", "csak" VAN.

"Megadom magam, neki megadom magam ..."

Olyan erővel érkezik mindig ...
Mert ugye, "ami fontos, az úgyis mindig visszatér".

Tudom.
Igen.

 ....
 Megadom magam.
....
Vezess kedves, vezess!

2012. 12. 03. Kereszt-letétel

Eloldódtam.
Egy újabb szálat sikerült felgombolyítani és elengedni.

Most már ez is a helyén van ... hála ... hála!

A CSALÁD EGYÜTT VAN.

A mai fizikai túra régi energiákat hívott elő és szabadított fel.
Átengedtem magamon a fájdalmat, ami kikívánkozott a térből, a földből, a kereszteződött idővonalakból.
Már nem fáj, ha csinálom, átmegy rajtam és béke van.

Tudom, hogy kereszteket oldottam.
A sajátomat, mely össze van, volt fűzve ezzel a hellyel.

A mai nap a trianoni oldás folyománya volt, és most már nemcsak Rákóczi és Mátyás, most már Attila is JELEN VAN.

Béke és szeretet.

ÁRADUNK.

Képességek előhívása és a szabadság

Érdekes tapasztalatom volt pénteken. Elmentem egy előadásra kíváncsiságból .... 
A látásról volt szó, hogy hogyan tanuljunk meg látni a harmadik szemünkkel. Maga a téma tetszett volna, a tények és a kutatási eredmények is ... csak a körítés volt számomra ijesztő és elgondolkodtató.

Mérlegre került  bennem valami, megláttam valamit ezáltal, ami ott elhangzott és .... megnyugodtam.

Eddig sem hiányzott semmi, de most már tudom, hogy miért nem és hogy maga a "fejlődés", a képességek előhívása miért így történik nálam és miért nem másképpen.

Nem szoktam akarni, hogy valamilyen képességem meglegyen, vagy hogy többet érzékeljek a világból, mint mások. Ez valahogy bennem van, hogy "minden meg fog jelenni bennem a maga idejében. Nem kell akarni semmit, csak engedni kell." Éppen ezért beavatásokra, meg különböző "nyitogatásokra" sem szoktam elmenni és én sem adnék másnak.

Ha valami történik a jelenlétben, akkor az jó. De erővel, erőszakkal sohasem érintenék, ébresztenék egyetlen létezőt sem, ez valahogy így van bennem elrendezve. 

(A "tisztán érzékelés képessége" is a jelenlét terében érkezett el hozzám és abban fejlődik. Mert hát maga az érzékelés is jelenlét. Jelenlét egy tágabb dimenzióban, vagy auratérben, vagy érzékelési mezőben ... mindegy hogyan hívjuk.)

Szóval volt itt valaki, aki lát és érzékel, de magát az érzékelést úgy próbálja "eladni" a többieknek, hogy majd milyen jó is lesz, ha látod, hogy a főnököd, a kedvesed, a szomszédod, meg a "nemtudomki" éppen milyen állapotban van és tudsz majd neki "segíteni". Vagy "ki tudsz küldeni olyan erőket, figyelmeztető jelzéseket mások felé, hogy neked valami előbb, könnyebben, vagy egyszerűbben működjön, meglegyen". 

Ezen elgondolkodtam.

Ha valaki egy ilyen képességet úgy ad át másoknak, hogy csak az előnyeit hangoztatja, és nem szól arról, hogy ettől kezdve mekkora felelősséget veszel magadra, ha nem mondja el, hogy innentől nem élhetsz ezzel a tudásoddal vissza, sőt, kutya kötelességed lesz minden egyes ítélő gondolatodat ott helyben hatástalanítani, különben súlyos terheket raksz magadra és a másikra, ha ezt nem mondja el, akkor téged belehúz egy óriási csőbe és veled együtt magát is.

Óriási a felelőssége annak, aki lát, aki érzékel. Minél többet, annál inkább.

Ahogy megyünk előre a képességek megszerzése, felébresztése terén sokkal nagyobb lesz a felelősség, mint az előny. Látsz és érzékelsz dolgokat a másikban, de nem szólhatsz. Nem veheted el tőle önmaga felfedezésének kalandját. Nem élhetsz vissza tudásoddal és nem avatkozhatsz be más szabadságába.

Csak magadról beszélhetsz, saját tapasztalataidat adhatod át.

Beengedhetsz bárkit lelki-szellemi teredbe, de ott is, akkor is csak ő maga szabályozza/szabályozhatja belső vezetője bölcsessége révén, hogy mit vesz át tőled és belőled és mit nem.

Ez a szabadság.
És ez mindenkinek jár.
Születési jogod.
Ne hagyd, hogy bárki elvegye!

A megértés szikrái - Teremtés 1.

Nem könnyű észrevenni saját teremtéseinket az időben.

Mindig teremtek/teremtünk.

A Teljesség állapotában létezve teremtéseim szinte azonnal megjelennek világomban.

 

Van egyfajta ritmus, mellyel segíteni lehet a megvalósulást.

Tudni nem, de érezni lehet.

Ahogy a hullámok elindulnak, lehet azokat erősíteni, de tompítani is.

Lehetséges akadályokat állítani, ami szétviszi az energiákat. És maga az eredmény nehezen felismerhetővé válik. De azért ott van, csak széttöredezve, utólag mozaikszerűen összerakva lesz újra egész.

A tudatban benne van minden egyes teremtő mozdulat, szándék.

Mindenre "emlékszik". Jobban mondva - nincs is emlékezés, lenyomatok vannak, melyek egyidejűleg vannak jelen.

A teremtéseink látszólag az időben futnak, de ez csak a közeg, ahol kibontódnak.

Teremtéseink már megvannak - nevezhetjük őket potenciáloknak is - az idők kezdetétől.

A "mindent lehet" és a "mindent szabad" mátrixában léteznek.

Behívhatóak és kibonthatóak.

Amikor Teljes vagy, ezeket a dimenziókat érinted.

Eggyé válsz e potenciálokkal, a MINDEN AMI VAN testeddel.

És behívod azokat világodba, ide az időbe, az anyagba.

Amikor megjelennek az első látszólag "idegen" történések a világodban, irányuk szerint tartod azokat szerencsének, vagy szerencsétlenségnek.

Ha nagyon merev a világod, szerencsétlenségként jelentkezhetnek, hiszen ezt a merevséget, szilárdságot azonnal elkezdik oldani.

Ha képlékeny és változó a világod, ha benne a "mindent lehet és szabad" gondolata már jelen van, akkor sokkal könnyebb a változás és ezzel teremtéseid is könnyebben kapnak zöld utat az elmédtől és kondícionált énedtől.

Segíteni a megvalósulást ritmusosan lehet azzal, hogy amit e Teljességben éreztél, a következő hullám megérkezéséig tevékenyen segíted az anyagban is. Azaz ennek megfelelően cselekedsz.

Ha nem cselekedsz, akkor is ott lesz az a hullám, csak iszonyú erőt és feszültséget hoz létre, hogy áttörhessen rajtad, az ellenállásodon, vagy a nem-cselekvéseden.

Tisztító viharként tornyosul benned és feletted.

Ezért fontos, és ezért mondják mindig a mesterek, hogy

ÉLJ, LEGYÉL JELEN A SAJÁT ÉLETEDBEN ÉS CSELEKEDJ. 

Mert teremtéseid, melyeket teremtő erőddel behívtál, jól időzített cselekedeteiden keresztül tudnak fizikailag legkönnyebben és legkellemesebb módokon megjelenni.

Ráhagyatkozás - Vagyok

Ez a felület ráhagyatkozás.

Rábízom magam arra, aki vagyok.

Amikor megnyitottam sem tudtam még, hogy miért teszem mindezt. Csak az érzés volt meg, hogy tovább, tovább ... mostantól valami új veszi kezdetét.

Minden a tudat, ő nyitja meg a kapukat, hozza és engedi be az új potenciálokat, színez új színekkel.

Én csak ráhagyatkozom.

Hírt adott magáról, szavakban, képekben, írásokban, de ami ezen a felületen történik az az újra ráismerés és rácsodálkozás megnyilatkozása most már az anyagban.

Mert az anyagban való teremtés következik.

Eddig volt felébredés, tudattágítás, integráció és edzés, energiák érzékelése, tanulása és mozgatása. 

Mostantól mindez az anyagban való megnyilvánulás eszközeként "fut", tapasztal és szerepel.

Nem az a kérdés innentől, hogy ki vagyok én, hanem aki vagyok, hogyan nyilvánul meg az anyagban.

Milyen formát és utat választ, milyen színekkel és gondolatokkal telíti a körülötte lévő világot. 

Milyen zenét ír, milyen táncot lejt ...

Hogyan éli meg önmaga "buddhaságát" anélkül, hogy behúzódna egy barlangba, vagy kivonulna az emberek közül.

"Sugárzó Jelenlétnek Lenni." Igen. Ez az.