A látásról volt szó, hogy hogyan tanuljunk meg látni a harmadik szemünkkel. Maga a téma tetszett volna, a tények és a kutatási eredmények is ... csak a körítés volt számomra ijesztő és elgondolkodtató.
Mérlegre került bennem valami, megláttam valamit ezáltal, ami ott elhangzott és .... megnyugodtam.
Eddig sem hiányzott semmi, de most már tudom, hogy miért nem és hogy maga a "fejlődés", a képességek előhívása miért így történik nálam és miért nem másképpen.
Nem szoktam akarni, hogy valamilyen képességem meglegyen, vagy hogy többet érzékeljek a világból, mint mások. Ez valahogy bennem van, hogy "minden meg fog jelenni bennem a maga idejében. Nem kell akarni semmit, csak engedni kell." Éppen ezért beavatásokra, meg különböző "nyitogatásokra" sem szoktam elmenni és én sem adnék másnak.
Ha valami történik a jelenlétben, akkor az jó. De erővel, erőszakkal sohasem érintenék, ébresztenék egyetlen létezőt sem, ez valahogy így van bennem elrendezve.
(A "tisztán érzékelés képessége" is a jelenlét terében érkezett el hozzám és abban fejlődik. Mert hát maga az érzékelés is jelenlét. Jelenlét egy tágabb dimenzióban, vagy auratérben, vagy érzékelési mezőben ... mindegy hogyan hívjuk.)
Szóval volt itt valaki, aki lát és érzékel, de magát az érzékelést úgy próbálja "eladni" a többieknek, hogy majd milyen jó is lesz, ha látod, hogy a főnököd, a kedvesed, a szomszédod, meg a "nemtudomki" éppen milyen állapotban van és tudsz majd neki "segíteni". Vagy "ki tudsz küldeni olyan erőket, figyelmeztető jelzéseket mások felé, hogy neked valami előbb, könnyebben, vagy egyszerűbben működjön, meglegyen".
Ezen elgondolkodtam.
Ha valaki egy ilyen képességet úgy ad át másoknak, hogy csak az előnyeit hangoztatja, és nem szól arról, hogy ettől kezdve mekkora felelősséget veszel magadra, ha nem mondja el, hogy innentől nem élhetsz ezzel a tudásoddal vissza, sőt, kutya kötelességed lesz minden egyes ítélő gondolatodat ott helyben hatástalanítani, különben súlyos terheket raksz magadra és a másikra, ha ezt nem mondja el, akkor téged belehúz egy óriási csőbe és veled együtt magát is.
Óriási a felelőssége annak, aki lát, aki érzékel. Minél többet, annál inkább.
Ahogy megyünk előre a képességek megszerzése, felébresztése terén sokkal nagyobb lesz a felelősség, mint az előny. Látsz és érzékelsz dolgokat a másikban, de nem szólhatsz. Nem veheted el tőle önmaga felfedezésének kalandját. Nem élhetsz vissza tudásoddal és nem avatkozhatsz be más szabadságába.
Csak magadról beszélhetsz, saját tapasztalataidat adhatod át.
Beengedhetsz bárkit lelki-szellemi teredbe, de ott is, akkor is csak ő maga szabályozza/szabályozhatja belső vezetője bölcsessége révén, hogy mit vesz át tőled és belőled és mit nem.
Ez a szabadság.
És ez mindenkinek jár.
Születési jogod.
Ne hagyd, hogy bárki elvegye!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése