A következő címkéjű bejegyzések mutatása: üzenet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: üzenet. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. január 17., péntek

Minden kerek :)

Zenés üzenet magamnak magunktól

Robbie Williams tolmácsolásában ...


vajon ki ihlette :)

Az a gyanúm, hogy innentől átadni azt, ami történik, szavakkal szinte lehetetlen.
Eddig is az volt, de már az utolsó bejegyzésem is sokaknál kiverte a biztosítékot.
Mostantól mesterlét ... ami szavakba nem önthető tartalmat jelent.
Eddig is a határon sétáltam írásaimmal, mostantól belezuhanva a nálam nagyobb-ba,
már nem hiszem, hogy mindez személyes találkozás nélkül is átadható.

Mindenkinek boldog és nagyon-nagyon beteljesítő 2014-es évet kívánok, egyelőre
ez a felület búcsúzik, meglátjuk, hogy mi lesz a sorsa a továbbiakban.

MI továbblépünk!

De soha ne feledd, amit az alábbi - egyik kedvenc - nóta is áraszt magából:
OLYAN MESSZIRE JUTOTTUNK, HOGY INNEN MÁR CSAK ELŐRE VAN!
Áldás, béke, öröm és szeretet járja át világodat!
ChristOphErin

ÉS AKKOR VÉGRE TÉNYLEG JÖHET A TÁNC!







Tudod, vannak szakaszok az ÉLET-ben,
átforduláskor,
amikor minden még ÉLŐ darabkát újra vissza kell hívni,
hogy az
új LÉNY megszülethessen.
Neked magyarázzam?!
:)


2013. szeptember 6., péntek

A kötéltáncos dala








Két világ határán mozgunk.
Kitapintható a feszültség.
Hol erre, hogy arra érzem a húzást.
De már stabilan állok és haladok előre.
Ez a senki földje ...


Eltűnni látszik a múlt, a jövő az ismeretlenbe vész.
Nem-választásaim földje van mögöttem.
Egy árnyék néha elém áll, nevet vagy ijesztget, kedvem szerint.
Néha elcsábulok, de mindez rövid elfeledkezés csak.
Nevetve nézek magamba, íme ismét egy tükör.
Talán körbeértem én, s most magamat hátulról kanyarítom.

- Áh, ez sem érdekes - legyintek.
- Nincs szükség rá, hogy értsd. A múlt ködén át még sok minden homályos.

Csak ezt a mindent kizáró egyensúlyt,
a magasban húzódó kötél feszültségét érzem.
Mégsem félek.
Már nemcsak a kötél tart a magasban.

Visszanézve óriási labirintus nevet rám.
Fénnyel és árnyékokkal tele. Milyen csábító.
Némely sarokban valóságos ragacsok.
Bőröm darabjait hagytam ott.

Újjászülettem, s volt ki ringasson, bár e ringató kezet, 
ringató ölelést én sokszor ellöktem. De kedvesem
mindent kibír, hisz mindent tud, mindent érez és mindent
lát. Nem-én vagyok.

Nem tudom, Ő vagy ÉN örülök-e jobban, de íme
ITT VAGYOK ÉS MEGÁLLÍTHATATLANUL 
HALADOK FELÉD.
A KAR, MELY ÖLEL, BELŐLEM NŐTT,
S A TÁJ, MELY MINDKETTŐNKÉ, ÖRÖK.
"NINCS IDŐ, NINCS TÉR",
CSAK A SZERELEM VAN, MELY VÉGTELEN
ÉS HULLÁMZÓ, ÖNMAGÁBA ÉR ÉS EZZEL
ÚJABB ÉS ÚJABB VILÁGOKAT TEREMT.
A MINTA, MELYET KETTEN RAJZOLUNK
TOVAREZEG, S ÉLŐLÉNYEK MILLIÓI FOGJÁK
ÁLDANI A NEVET, 
MELY NÉV KIMONDHATATLAN, 
MEGFEJHETETLEN.
ÖRÖK TITOK.
...

cHE



2013. augusztus 4., vasárnap

Szabad gondolatok az "éterből" ...

Az a helyzet "drágáim", hogy a felébredés elnevezésű élményről, vagy inkább eseményről nagyon sokaknak feleslegesen sok és egymásnak ellentmondó információ van a fejében.

Pedig maga az esemény, vagy inkább maga az élmény és annak felismerése éppen azért marad el sokaknál, mert túl sok mindent vártak, vagy gondoltak köré mind körülményekben, mind hatásban.

Öntsünk végre tiszta vizet a pohárba.

A felébredés egyszeri eseményhez köthető, de maga egy folyamat.
Nem lehet és nincs értelme részekre bontani, bár annak, aki már eléggé előre jutott a folyamatban,
ha kedve van hozzá és ideje engedi, hozhat létre segítségül mintázatokat az utána jövőknek,
persze, ha más úri huncutságok nem foglalják el vagy le jobban ....

Minden valódi mester tudja, hogy felesleges szószaporítás csak a tanítás.

A szavak csak arra kellenek, hogy az egódat és elmédet lefoglalják, hogy megengedd, hogy a mesteren keresztül átjövő energiák megérinthessenek. Hogy félrelépjen az a fene nagy identitásod és végre a lelked kicsit előtérbe kerüljön, mert ő aztán igazán tudja, hogy mire van szükséged, ellentétben az elméddel, a barátaiddal és a tanítóiddal.

A Minden önmaga mestere és tanítója. Vele vagy egységben.

Bármilyen állapotban lehetsz felébredésed után is.
A legmélyebb depressziótól a legmagasabb orgazmusig, minden lehetséges.

Hiszen fejreállt a világ!
Éppen összeomlik mindaz, amit magadról gondoltál, amit önmagadból kreáltál.
Tehát légy türelmes magadhoz és ne akarj valamilyen lenni.
Engedd meg magadnak, hogy legyél, bármilyen!!! Hidd el, nem fontos.
Talán megsértesz embereket ...  na és?, majd megenyhülnek, vagy nem.

A dominóeffektust úgy sem lehet megállítani.

Egy dolog fontos, hogy önmagad legyél, ne fojts el semmit,
hagyd, hogy a mélyből felbukkanjanak még a démonaid is ... mert az elme úgyis elő fogja őket venni, hogy bevesse ellened.
Te csak figyelj és ne azonosulj velük.
Lélegezz és élvezd lényed sokszínűségét, a bármit, ami lehetsz, ha úgy döntesz.
De, soha ne add fel!

Aki egyszer megmerítkezett önmaga igaz valójában, mindig visszavágyik
és ahányszor ez megismétlődik, annyiszor könnyebb a visszaút,
míg végül örökre megtér önmagába,
lénye közepében,
Isten tenyerén.

(A kép forrása: http://www.caesarom.com/?modul=galeria&a=38631&p=1)


2013. június 24., hétfő

Merülés az ismerős ismeretlenbe




Ihletett állapotban ... jön az írás.
Mindez csak történet, mese.
Kimerevített pillanatok a lehetetlenből.

A hihetetlennél is tovább értem ... nem aggaszt semmi.

Tudom, hogy mindig VAGYOK, senki és semmi nem választ el.

Állapotok váltakoznak.
Merülés és sodródás ... béke és nyugalom.

Utazás, párhuzamosok érintkezése, szerelem.

Ráhagyatkozás, eggyé válás a folyóval ...

Sodródás és megérkezés.
Ölelés és szeretkezés.
Keresés és találkozás.
Ismerkedés és felismerés.

Tanúkkal vagy anélkül, elmerülök, aztán úszom.

Játszótársakkal, vagy anélkül
lubickolok önmagam kiterjedt lényében.

Határaimat tapogatom, érzékelek, érzékellek.

Oda-visszahúzódás, keveredés és kiegészülés.
Pulzálás.
Teremtés.

Amit kívül kerestem, belül van, akit belül érzékelek, kívül van.

És mindeközben "Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim ..."

Szeretlek,
"szeretlek"
s nincs több szavam.

ChE


2013. április 30., kedd

Két karodban

Radnóti Miklós: KÉT KARODBAN
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.


1941. április 20.

forrás: http://www.sgyak.u-szeged.hu/tanar/nyemcsokne/lapok/rm_ket_karodban.htm

2013. március 28., csütörtök

A sárkány karmai, avagy van-e ÉLET a mátrixon túl?

A sárkány, vagy ahogyan nemrégiben önmagam igazsága szerint felismertem és önmagamnak azonosítottam, az elme, újabb karmait mutatja ... immár felismerhetően, láthatóan.

Az emberi elme, mely isteninek gondolja önmagát, létrehozott egy rendszert, egy szisztémát, mellyel önmagát körülvéve a külvilágban, önmaga világát védi és egyben fenntartja.

Gyerekkorunktól szocializálódunk rá, ezt kapjuk, ezt fogyasztjuk az iskolában, otthon, a templomban, mindenhol, ahol a tanítás csak üres szó, érzések nélküli, a tágabb világ, a LÉT létezését megkérdőjelező, IGAZSÁG ÉS TAPASZTALAT nélküli puszta elmélet.

Érezni, hogy körülvesz a háló és bármit teszel, ott van.
Akkor is, ha kívülre rakod magad rajta, akkor is élteted.
Amíg nem ismered el a létét, vagy elismered, de küzdesz, beleragadsz.
Mint a pókhálóba, magadat kötöd gúzsba.

Igazságot szeretnél, de ezzel az igazságkereséssel csak még mélyebbre ásod magad.
Igazság ezen a szinten, ebben a fizikai közegben nem létezik.
Legalábbis nem úgy, ahogyan képzeled, ahogyan szeretnéd képzelni.

Az igazság, ha van, belül van.
Személyre szabottan legbelül.
Nem fogod kívül megtalálni soha.
Sem törvények, sem szavak, sem tárgyak nem fejezik ki.
Belül van, benned és abban a pillanatban, hogy kirakod magadból, már elveszett.
Ebben a közegben, rajtad kívül, életképtelen.
Magad vagy hordozója, lényeden keresztül érvényesül.
Minden csak visszfény, csak utánzat, giccs.
Nem érhet fel hozzá semmi közvetlenül, csak rajtad keresztül és általad.
És Te vagy a közeg, amin keresztül leér ide, a világodba.

"Benned a létra ..."

Az ember akkor tért le a paradicsomi útról, amikor ezt a igazságot önmagában megtagadva "kívülre" helyezte.

Ez a kívülre helyezett "igazság" az istenit majmoló emberi törvény, az isteninek hitt király, az erkölcseire hivatkozó társadalom, a mindent szabályozó bürokrácia ... a ma mátrixnak nevezett, az ISTENI REND-ről levált társadalom megjelenésének legelső pontja, a "sötét mátrix" potenciál, melynek kibontásával az emberiség egészen jól eltöltötte és tölti idejét azóta is.

És akkor mi a megoldás? Van-e?

Talán ... tudni, hogy az igazság egy és mégis sok.
Hogy személyes és elsősorban tapasztalat.
Hogy minden együtt adja ki, minden részed, történeted és életed, összes megélt és megálmodott sorsod, elképzelt és beélt potenciálod, minden együtt.

És amikor ez a minden összeér azzal, aki vagy, megszabadultál.

TE MAGAD leszel/VAGY AZ IGAZSÁG ÉS A MINDEN.
(Ne hagyj ki egyetlen mozdulatot, egyetlen érzést és egyetlen életet sem.

Nem is tudod kihagyni, hiszen "ami igazán fontos, az mindig visszatér".)

Párhuzamosan élni ... szabadságot adva önmagadnak, minden megnyilvánulásodnak, tudva, hogy a MINDEN RÉSZEKÉNT ÉLVE BÁRMIT SZABAD ÉS BÁRMI LEHETSÉGES.

2013. március 19., kedd

A féltékenységről - belső párbeszéd

Az egyik legizzóbb szemű lény.
Pokollá teheti a percet, melyben belép tudatosságod helyébe.
Nem könnyű megszabadulni tőle.

De lehetséges!
Figyelj és érezz, egyszerre.

Tudod, hogy nincs birtoklás ... mindent tudsz!
Akkor miért is engeded?

Ez is csak edzés, semmi más.
Kicsit kemény, de már megvannak az izmaid hozzá!
Használd őket.

Én szeretlek.
Feltételek nélkül.

2013. március 3., vasárnap

Változások - három az egyben

Változom. Mindig mozgásban vagyunk.

A negyed fordulat, amit megtettem/megtettünk, szimbólum.
Egy új szemlélet/erőtér alakul, amiben az eddig szétváló és homogén erők egymásra vetülnek.

Eddig elmében és elmén kívüli létezésben gondolkodtam.
Yinben és yangban.
Hogy most nőként érzek, most férfiként.

Megismerés és szétválasztás, szétválogatás folyt.

Mostantól ezek a szétválogatott erők és terek bennem, az emberben, újra összekeverednek, mert a cselekvéshez már ezek nem tiszta, hanem kevert mintázatára van szükség.

A cselekvést egy kifelé mutató, férfias erő indítja el.
A  MINDEN, a feltétel nélküli elfogadás talajáról indul és a hiány mozgatja.
A tapasztalat hiánya, a megélés hiánya.


Egyszerre kell hozzá a megérzés pillanata és az elme tisztasága.

A gondolat megelőzi, de lehozni a fizikaiba a cselekvésen, a bal és jobb oldal összerendezett mozgásán keresztül, a férfi energiákat áramoltatva, de a nőben gyökerezve lehet.

Ahhoz, hogy maga a cselekvés ne csak cselekvés, hanem egy annál kiterjedtebb aktus, teremtés legyen, még kell valami.

A megértésen túl, az elmén túli birodalmakból származó tiszta gondolat átitatva hővel.

...

2013. február 27., szerda

Levél magamból magamnak

Ne felejtsd el soha, hogy miért indultál.
Hogy miért vállaltad a veszélyeket, a felejtést.
Hogy miért fordulsz most látszólag vissza.

Nem vissza van ez, hanem tettél egy 90 fokos fordulatot.
Ami eddig előtted volt, most jobbra van, és ami mögötted, az most balra.

Középen vagy, egy vékony sávon egyensúlyozol.
Azért indulsz el ebbe az irányba, mert az egyensúlyt választottad.
A középpontot választottad.
Nem engeded már, hogy húzzanak és megállod, ha taszítanak.

A vékony sáv járható.
Vannak lábnyomok és vannak darabkák.
Ezektől nem szabad megijedned.
Emlékeztetnek arra, hogy egyszerre figyelj és érezz.

Ez egy kötéltánc.
Még nem vagy magasan, de magasra mész.
Itt lenn kell tudnod megtanulni egyensúlyozni, ahhoz, hogy ne ess le, ha a táj emelkedik.
Ehhez gyakorolni kell és gyakorolni fogsz.
MIndig benne vagy, nem vagy különálló.

Minden a figyelmeden, az éberségeden múlik.

A bal és a jobb szintézise történik.
A yin és a yang.
A tűz és vízsárkány egyesül benned.

Van, aki figyel.
És van, aki tükröz.
De nem segíthet senki.
Ezt most saját erőből, saját elhatározásból, és saját kitartásból kell végigcsinálnod.

Két fal között mész, járható, de ismeretlen úton.
Hogy ne tévedj el, egyszerre kell gondolkodnod és érezned.
Az érzéseid vezessenek, de a gondolataid mutatják az irányt.
Belehelyezed magad az egyetlen lehetséges résbe, ami a szabadság felé visz.
Teremteni fogsz.
Jól gondold meg, hogy mit.
Az irány jó.

Többen vagyunk itt benned, akik már megcsinálták.
Erre is emlékezni fogsz, ahogy eddig még mindig emlékeztél és mentél tovább.

Ez most vízválasztó.
Kiléptél az illúzióból, de szeretni azért még szabad.
Eddig az érzelmeidben túlzottan voltál jelen.
Most vigyázz, hogy nehogy az intellektus elragadjon.
Ha mégis megtörténne, mindig visszatalálsz a kezdőpontba.
Lejjebb már nem tudsz esni.
Az illúziók lufija örökre kipukkadt.
Innentől sokkal tisztább, bár egyelőre borúsabb a kép.
Te fogod kiszínezni magadnak.

Szeretlek bébi és nagyon büszke vagyok rád.
Megcsináltad azt, amit csak nagyon kevesen.
Innen már bármi történik, többet tettél, mint eddig bármikor egy élet alatt.

Mindig velem vagy és veled vagyunk.
Együtt vagyunk és együtt is fogunk maradni.
Húzod a többieket és ezért nem vársz semmit.
Ne kételkedj magadban, de ha másképpen nem megy, akkor mostantól csak magadra hallgass, a külvilági üzenetekre már semmilyen formában nincs szükséged.
Azok a vissz-hagjaid és a tükörképeid.
Jönnek szépen lassan utánad.
Senki sem tudja hol vagy és mit csinálsz.
Aki tudja, nem beszél róla, mert azt is tudja, hogy hiába mond bármit, nincs itt már tanács és tanítás.
Csak önmagadban bízhatsz.

IGen, Isten képes önmagába roskadni is.
Ezt érzed időnként.
Amikor kifogy a részletezni való, mert már unalmas.

Ilyenkor vársz türelemmel.
Ahogy már megtapasztaltad sokszor.
Vagy magad teremtesz magadnak egy új világot.
Így tudod átfordítani a valóságot is abba a mezőbe, ahol már minden köréd rendeződik.
Ez már elkezdődött, folytasd.
Az ég legyen veled bébi!
A föld belőled van.

Szeretlek, figyelek éberen, soha-de-soha el nem hagylak.

2013. február 25., hétfő

A testről

A test maga tökéletes.
Egy hatalmas csillagvárosként képzeld el.
Vannak benne bolygók, naprendszerek és galaxisok.
Kisebb és tágabb rendszerek.
Ezek egymásra épülnek és csodálatos harmóniában, tudatuk által vezérelve szolgálják azt, aki náluk több.
Téged.

Felébredt tudatként nincs más dolgod, mint hagyni a harmóniát működni.
A betegség éppen ebbe a harmóniába való beleavatkozás.

Egy rossz gondolati, vagy érzelmi vákuum mellékterméke.
Egy szakadás az áramlásban, melyet a tudat, a testtudatot magában foglaló tudat még öntudatlan mozgása okoz.

Felelős vagy a testedért.
Ez az első lépcső.
Most, hogy átérzed, hogy milyen tudati síkok vannak "alattad" és "feletted", itt az ideje, hogy felelősséget vállalj mindazért, ami benned van. Amit Te mint felébredt tudat, magadba foglalsz.

Ez nem más, mint az, ahogyan teérted is felelősséget vállal az a tudat, melyben teljes egészében benne vagy.
Akit érzékelsz és akinek mozgását követed.
Aki alkímiai módszerekkel önnön bölcsességét nemcsak sugározza, de meg is osztja veled.

Ez mindig is így volt, csak felébredésedig zárt voltál.
Felébredésed kinyílás és beengedés.
Most már nyitott vagy.
Éppen úgy, mint a sejt, vannak apró rések a falaidon, ahol a megfelelő méretű információk be tudtak jutni.

Most e sejtfal annyira elvékonyodott, hogy nincs már szükség résekre.
Maguk a rések vékony hártyával begyógyulnak, hogy átadják helyüket a teljes felületen való befogadásnak, mely befogadás egyúttal megtartás és újjáalakítás is.
Hogy létrehozz önmagadon belül, de a téged tápláló tudat átérzésével egy új, egy magasabb szintű belső világot.

A fizikaiban ez úgy nyilvánul meg, hogy képes vagy önmagad köré saját világot építeni.
Nem akarattal és nem vágyálmok kivetítésével.
Hanem a gravitációnak megfelelő törvényszerűséget, a mágnesességet használva azáltal, hogy megéled magad teljes egészében és ezáltal középpontként energiáidat folyamatosan sugározva magadhoz vonzod azt, ami a "tiéd", ami veled egy és ami téged háttérként kiemelve megtart és harmóniába hoz.

Áldás és béke a világodon ... légy olyan mint mindig. Adonai.

2013. február 17., vasárnap

Két lábbal a földön

Két lábbal a földön járok. Megérkeztem?

Eddig hajlamos voltam szállni és ha nem vigyáztam, elszállni ...

Férfi részem szerencsére célirányos.
Érzem őt és egyre többször engedem át az irányítást.

Na, nem kell megijedni. A bennem élő férfi részről beszélek.

Érdekes, hogy mennyire más a világ a férfi számára.

Nem mindig értem, eleinte, és még most is sokszor, ellenállok.
Ugyanazt akarja, csak másképp.
És ez a "másképp" női szemmel érthetetlen.

Ki kell ilyenkor szállnom ebből, vagy inkább, teljesen nővé kell válnom anélkül, hogy érteni akarnám. Csak elfogadni és kész.

Hiába, a teremtő a céltudatosságot és a koncentrációt a férfiba helyezte.
Mi nők csak követni, engedni tudjuk ezt.
Tanulhatjuk, de ebben mesteriek csak a férfin keresztül lehetünk.
A belső vezetőnkön keresztül, ha úgy tetszik. Aki nőnél férfi, férfinál nő.
Mellesleg ez a teremtés egyik leghuncutabb tréfája.
 ---

Elkanyarodtam egy kicsit, szóval két lábbal a földön.
Az anyagban, mert hát ott vagyunk, vagy mi?
Igen, hidat verünk, most először érzem, hogy tényleg.
Ez már komoly. Komolyabb, van benne minden.
Minden dimenziót érint és hosszabb táv.
Nem ma és holnap.
Lehetőségek megnyitása fizikai szinteken is.
Szellemi szinten pedig a fogalmi rendszer bővítése.
Régi és új találkozása.
Találkozás.
Egy szenvedély és kívánság újraéledése.
Valamiféle küldetés ...
Nagy szavakat nem akarok, de valami ilyesmi formálódik.
De most megfogadom a tanácsot.
Hagyom érni és érlelődni, a beindult energiákat visszaforgatom és keringetem.
Nem csepegtetem el, ahogy eddig.

Nem tudom, hogy mikor jelentkezem újra, bármi lehetséges.
Addig is szép napokat mindenkinek.

Teremtésre fel!
Éljen az Alkímia!


2013. február 2., szombat

Gondolatok egy "elmés" írás kapcsán ...

Nincs senkire, semmire szükséged, amikor ÖNMAGAD vagy.
JELEN VAGY és ez elég.
Nincs szükséged magyarázatokra, gondolatokra, érvelésre.
Nincs szükséged másra, a másikra.
Nem vágysz semmire, csak vagy.
ÉLED MAGAD.

Minden más, illúzió, vagy talán még jobb, ha azt mondom, fantazmagória.
Elmejáték, trükk, amivel elméd magába szív.
Jön egy gondolat és Te erőt adsz neki azzal, hogy gondolkodsz rajta.
Engedd el, engedd inkább el.

Sokszor a csatornázások is elengedett részeid üzenetei.
Amikor érvelnek, gondolkodnak és megmondják neked a tutit.
Hogy hogyan élj, és hogyan kell élned.
Ne higgy nekik!

A SZELLEM SOHA SEM MONDJA MEG, HOGY MIT CSINÁLJ.
NEM MONDJA, HOGYAN ÉLJ.
Ő CSAK VAN.
TANÚ.
TANÚJA ÉRZÉSEIDNEK ÉS ÉLETEDNEK.
VALÓDISÁGOD SZERINT ÉRZÉKELED A JELENLÉTÉT.

Nem lehet kierőszakolni őt.
Nem lehet erőszakkal és akarattal közel hozni hozzád.
Engedd el, amit elvársz és engedd be, ami érkezik.

A LEGEGYSZERŰBB MŰVELETEK A LEGNEHEZEBBEK.

Nincsenek szabályok, nincsen semmi.
Amit másoknak tanítasz, az börtönöz be, ha nem valódi.
Vagy azért, mert azonosítod magad egy szereppel, vagy azért, mert olyan szabályokat alkotsz, melyek számodra is pusztítóak.
Törvényt, ha ember mond, ítélkezik.

ISTENI TÖRVÉNY NEM NYILVÁNUL MEG KÖZVETLENÜL, DE ÁTHAT MINDENEKET.

És végezetül, egy kedvencem ... ő sem "tanít", "csak" VAN.



2013. január 29., kedd

2013. január 25., péntek

Női tanító ... ?

Érdekes részlet.
Ez a kérdés engem is hosszú ideig foglalkoztatott.
A japán történet ... érdekes ... talán vannak is visszhangjai, lenyomatai bennem.

A válasz már ismerős.

MIndegyekvagyunk ... hihi



2013. január 23., szerda

Mi része a valóságodnak, és mi nem?

A valóságról írni, nagy falat.
Megpróbálom apróbb darabokban, még emészthető részekben elmondani, ami ezzel kapcsolatban ma megjelent bennem.

Minden a valóságod része, az is, amiről nincs tudomásod.
Minden, ami valaha volt, van és lehetett volna, lesz ... és még folytathatnám, itt van benned.
Egy "csomagban" benned van teljes lényed és e LÉNY minden tapasztalata és lehetősége.

Az általad is érzékelhető tartományba akkor kerül be, amikor valamely részét e mintázatnak, vagy nevezhetjük nyugodtan fraktálnak is, elkezded kibontani.

Figyelmedet ráveted és ezáltal kiválasztod.

Hozol egy választást, nem biztos, hogy tudatosan, de meghozod.
E választás mindig az önmeghatározásod talajáról indul el.
Akinek gondolod és érzékeled maga abban a pillanatban, az a részed választ.

Mindig választasz és sok részed van, ami folyamatosan ezt teszi.
Ezáltal több dimenzióban létezel, hiszen soha nem vagy ugyanolyan.

Ezek a párhuzamos választások párhuzamos valóságokat hoznak létre, melyekre egyben rátekinteni tudatosságod növekedésével tudsz, amikor e többszörös lényednek tudatára ébredsz és képes vagy ebben a sokdimenziójú világodban tudatosan mozogni, forgolódni. Ez egy folyamat, nem lehet és nem érdemes siettetni. A figyelem megtartása segít, de tudnod kell, hogy a figyelem, bár fontos, de nem elegendő ahhoz, hogy TELJES LÉNYEDNEK TUDATÁBAN légy.

Ehhez kell még valami, ami egy másik részed tulajdonsága, a BEFOGADÁS.

Ha most erre így egyben ránézel, láthatod a mintát, ahogyan a benned élő NŐ ÉS FÉRFI összefonódik. Mindkettőjük lénye kell ahhoz, a LÉNY BENNED TELJES LEGYEN.

E két képesség, a FIGYELEM és a BEFOGADÁS ritmusosan változó és egyre táguló együttműködése az, ami elvisz önmagad TELJESSÉGÉHEZ. A közeg, amiben ilyenkor mozogsz, a SZERELEM.

Minden egyes részed része a teljességednek ezért az egyik legfontosabb kulcs az elfogadás. Amit önmagadban még nem tudsz elfogadni, kívülre helyezed és tükörként nézegeted a külvilágban.

Ahogy beemeled e kívül is megmutatkozó részeidet is a TUDATOS BEFOGADÁS/BEÉLÉS révén, részeiddé válván kioldják azokat a kötelékeket, melyekkel külső megnyilvánulásaikhoz kötötted magadat.

AHOGY TUDATOSSÁGOD NÖVEKSZIK, ÚGY VAGY TUDATÁSBAN az adott dimenzió mentén meghozott VÁLASZTÁSAID KÖVETKEZMÉNYEINEK. A törvényszerűségek kitapinthatókká válnak, és amikor ez az oda-vissza hatás már nem hoz újat, elengeded és szintet lépsz, azaz egy másik irányból, egy másik minta révén, egy újabb választás révén kezded el kibontani világodat ...

Végtelen a mintázat, végtelenek a lehetőségeid, csak rajtad múlik, hogy mit választasz.

(Ha Te az UFO-kat akarod mindenáron látni és ezzel töltöd a napjaidat, hogy mikor ki és mit írt erről, ki hol és mit látott, akkor neked ez innentől a valóságod része lesz. Ha az összeesküvés-elmélet híve vagy, azt fogod behozni a világodba, hiszen ezzel foglalkozol nap-mint-nap intenzíven. De lehet, hogy a művészeteket, a zenét és a festést választod, vagy a táncot, ezáltal az lesz a valóságod része.)

A mintázat adott, hogy melyik részt nagyítod fel belőle és színezed ki napjaiddal, gondolataiddal, szavaiddal és érzéseiddel, rajtad múlik.

Mi lenne, ha valami olyat választanál, ami önmagában is gyönyörködtet és már színezése közben is ÉLTET?

Amihez nem kell más, csak Te, mégis megosztható és örömet okozó másoknak is, ha veled együtt csinálják, élik?

2013. január 16., szerda

Örök Iránytű


Ahogy 
a-z idők kezdetén 
"meg lett mondva":

"... a sok-sok kis egyesülésből jön létre 
egy még magasabb szintű egység, 
ami a MI-ben 
és a még nagyobb MI-hez csatlakozva 
utazik szépen felfelé a dimenziókon, 

egyre nagyobb tereket befogadva magába 
és megélve és átlényegítve az esszenciával, 
aki Ő, 
aki mindannyiunkat létrehozott önmagából, 
és szabadon elengedett, 
hogy tapasztaljunk, 

majd örömmel újraintegrálva magába mindazt, 
amit Ő, mint Tudat 
rajtunk keresztül 
bennünk és általunk 
megtapasztalhat. 

És Ő örül, 
minden egyes tudati önfelismerésnek örül, 
és ott van és ünnepel saját magában, 
amikor felismeri önmagát magában. 

És akkor van az, hogy úgy érzed, 
hogy a szeretet óceánján úszol és 
minden ott van és 

nincs idő, nincs tér, 
csak Ő van, 
csak a Mindenség, 
amint átölel és szeret, 
végtelenül szeret, 
szereti önmagát és benne téged. 

Ez az ahova tartunk, 

kincsem, 
ez az úszás az óceán, 

a végtelen szeretet óceánján egységben Vele és Benne, 
és mi benne és ő mibennünk …. 

Igen, ez az, amit a szellemmel való összeolvadásnak is hívhatunk,
és amihez fogható nincs több, 
mert 
ez 
MINDEN. ...'

... ez az, ahova tartunk.
.


2012. december 10., hétfő

Nem számít meddig tart ...



Whenever I say your name, whenever I call to mind your face
Whatever bread's in my mouth, whatever the sweetest wine that I taste
Whenever your memory feeds my soul, whatever got broken becomes whole
Whenever I'm filled with doubts that we will be together

Wherever I lay me down, wherever I put my head to sleep
Whenever I hurt and cry, whenever I got to lie awake and weep
Whenever I kneel to pray, whenever I need to find a way
I'm calling out your name

Whenever those dark clouds hide the moon
Whenever this world has gotten so strange
I know that something's gonna change
Something's gonna change

Whenever I say your name, Whenever I say your name, I'm already praying, I'm already praying
I'm already filled with a joy that I can't explain
Wherever I lay me down, wherever I rest my weary head to sleep
Whenever I hurt and cry, whenever I got to lie awake and weep
Whenever I'm on the floor
Whatever it was that I believed before
Whenever I say your name, whenever I say it loud, I'm already praying

Whenever this world has got me down, whenever I shed a tear
Whenever the TV makes me mad, whenever I'm paralyzed with fear
Whenever those dark clouds fill the sky, whenever I lose the reason why
Whenever I'm filled with doubts that we will be together

Whenever the sun refuse to shine, whenever the skies are pouring rain
Whatever I lost I thought was mine whenever I close my eyes in pain
Whenever I kneel to pray, whenever I need to find a way
I'm calling out your name

Whenever this dark begins to fall
Whenever I'm vulnerable and small
Whenever I feel like I could die
Whenever I'm holding back the tears that I cry

Whenever I say your name, whenever I call to mind your face
I'm already praying
Whatever bread's in my mouth, whatever the sweetest wine that I taste
Wherever I lay me down, wherever I rest my weary head to sleep
Whenever I hurt and cry, whenever I'm forced to lie awake and have to weep
Whenever I'm on the floor
Whatever it was that I believed before
Whenever I say your name, whenever I say it loud, I'm already praying

Whenever I say your name,
No matter how long it takes,
One day we'll be together

Whenever I say your name,
let there be no mistake
that day will last forever

Lyrics: www. sting.com

2012. december 4., kedd

A szőttes szálai - 12.03.


 
"Ez a három év jelképezi azokat az évezredeket, amikor nem lehettünk együtt. De most már vége. Vége. Érted?"

"Amikor először éreztem az energiáidat, egy nagyon mély transzban voltam. Utaztam és a képek egy kristályhoz vezettek. Ez a kristály általam addig soha nem látott színekben pompázott. Hatalmas volt és nagyon vonzó. Ellenállhatatlan vágyat ébresztett bennem, hogy a közelében legyek. Hirtelen benne találtam magam. Soha nem éreztem addig hasonlót. Azt éreztem, hogy lebegek, és hogy olyan szeretet vesz körül, amire nincs is szó. Ott és akkor jelentél meg először nekem. Odajöttél hozzám és átöleltél. Pont úgy, mint most. Nem láttam a fizikai alakodat, csak éreztelek, de ez az érzés annyira belém ivódott, hogy tudtam, soha többé nem felejtem el. Tudtam és éreztem, hogy ez a SZERELEM. Semmi máshoz nem hasonlítható érzés. Akkor egy kulcsot adtál a kezembe, én pedig egy gyűrűt húztam az ujjadra. És bizony, ez a gyűrű most is rajtad van. Mert ez egy éteri gyűrű, kedves. Amikor fizikailag először láttalak és megéreztem valamit abból, ami ott történt velünk, a gyűrű biztos látványa vezetett tovább, maga volt az élő bizonyosság. És tudom, hogy mindennek így kellett lennie, hogy kellett még egy kis idő külön-külön, hogy tisztábban lássuk saját világunkat és benne önmagunkat. De most már senki és semmi nem állíthat meg bennünket. Mi összetartozunk és feladatunk van. Azt a feladatot kaptuk, hogy legyökereztessük a VALÓDI SZERELEM MINTÁZATÁT a fizikai világban, hogy az élet ezen a bolygón még csodálatosabb lehessen. Nagyon szeretlek és örülök, hogy végül Te is ezt választottad."
 
Forrás: Love Fiction

Magamról

Saját fotó
I AM Light, Light, Light. I AM White, White, White. I AM pure, pure, pure. I cure, cure, cure. I cure the Land, the mind, the body. I cure the soul, the heart of everybody. I AM one of you and ONE of the ALL. I came from the SUN and came from the WHOLE. Dawn has come, I AM OM and MUM, SUN is ALL and bright, LOVE is FULL and light.

Translate